Nihonium
113
Nh
Csoport
13
Periódus
7
Mező
p
Protonok
Elektronok
Neutronok
113
113
173
Általános Tulajdonságok
Rendszám
113
Atomtömeg
[286]
Tömegszám
286
Kategória
Későátmeneti fémek
Szín
n/a
Radioaktivitás
Igen
A neve Japán hétköznapi japán nevéből ered
Kristályrácstípus
n/a
Története
A nihóniumot 2003-ban azonosították mint a 115-ös elem, a moszkóvium alfa-bomlási termékét egy orosz tudósokból álló csapat a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben és amerikai tudósok a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban.
A Dubna-Livermore együttműködés megerősítette igényüket a nihónium felfedezésére kémiai kísérleteket végezve a végső bomlási terméken, a 268Db-on.
A Dubna-Livermore együttműködés megerősítette igényüket a nihónium felfedezésére kémiai kísérleteket végezve a végső bomlási terméken, a 268Db-on.
Elektronok száma héjanként
2, 8, 18, 32, 32, 18, 3
Elektronkonfiguráció
[Rn] 5f14 6d10 7s2 7p1
A nihoniumot történelmileg eka-talliumnak hívták
Fizikai Tulajdonságok
Halmazállapot
Szilárd
Sűrűség
16 g/cm3
Olvadáspont
703,15 K | 430 °C | 806 °F
Forráspont
1373,15 K | 1100 °C | 2012 °F
Olvadáshő
n/a kJ/mol
Párolgáshő
n/a kJ/mol
Fajlagos hőkapacitás
- J/g·K
Gyakoriság a Földön
n/a
Gyakoriság az Univerzumban
n/a
Kép forrása: Wikimedia Commons (Hrustov)
Az elemet az oroszországi Dubnában a Joint Institute for Nuclear Research-ben fedezték fel
CAS-szám
54084-70-7
PubChem CID azonosító
n/a
Atomi Tulajdonságok
Atomsugár
-
Kovalenssugár
136 pm
Elektronegativitás
-
Ionizációs energia
-
Atomtérfogat
-
Hővezetési tényező
-
Oxidációs állapotok
1, 3, 5
Felhasználás
A nihoniumot csak tudományos kutatási célokra használják.
A nihonium radioaktivitása miatt ártalmas
Izotópok
Stabil izotópok
-Instabil izotópok
278Nh, 282Nh, 283Nh, 284Nh, 285Nh, 286Nh, 287Nh