Asztácium

85
At
Csoport
17
Periódus
6
Mező
p
Protonok
Elektronok
Neutronok
85
85
125
Általános Tulajdonságok
Rendszám
85
Atomtömeg
[210]
Tömegszám
210
Kategória
Halogének
Szín
Ezüst
Radioaktivitás
Igen
A görög asztatosz, instabil szóból
Kristályrácstípus
n/a
Története
In 1869, existence of astatine was first predicted by Russian chemist Dmitri Mendeleev and called the element eka-iodine.

In 1940, Dale R. Corson, Kenneth Ross MacKenzie, and Emilio Segrè isolated the element at the University of California, Berkeley.

Instead of searching for the element in nature, the scientists created it by bombarding bismuth-209 with alpha particles.
Elektronok száma héjanként
2, 8, 18, 32, 18, 7
Elektronkonfiguráció
[Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5
At
Az asztatin előnyösen koncentrálódik a pajzsmirigyben
Fizikai Tulajdonságok
Halmazállapot
Szilárd
Sűrűség
7 g/cm3
Olvadáspont
575,15 K | 302 °C | 575,6 °F
Forráspont
610,15 K | 337 °C | 638,6 °F
Olvadáshő
6 kJ/mol
Párolgáshő
40 kJ/mol
Fajlagos hőkapacitás
-
Gyakoriság a Földön
n/a
Gyakoriság az Univerzumban
n/a
Emilio
Kép forrása: pauli.uni-muenster.de
Emilio Segrè, one of the discoverer of the element
CAS-szám
7440-68-8
PubChem CID azonosító
n/a
Atomi Tulajdonságok
Atomsugár
-
Kovalenssugár
150 pm
Elektronegativitás
2,2 (Pauling skálán)
Ionizációs energia
9,3 eV
Atomtérfogat
30 cm3/mol
Hővezetési tényező
0,017 W/cm·K
Oxidációs állapotok
-1, 1, 3, 5, 7
Felhasználás
The newly formed astatine-211 is important in nuclear medicine.

Once produced, astatine must be used quickly, as it decays with a half-life of 7.2 hours.

Astatine-211 can be used for targeted alpha particle radiotherapy, since it decays either via emission of an alpha particle.
Az asztácium erősen radioaktív
Izotópok
Stabil izotópok
-
Instabil izotópok
193At, 194At, 195At, 196At, 197At, 198At, 199At, 200At, 201At, 202At, 203At, 204At, 205At, 206At, 207At, 208At, 209At, 210At, 211At, 212At, 213At, 214At, 215At, 216At, 217At, 218At, 219At, 220At, 221At, 222At, 223At