Berillium

4
Be
Csoport
2
Periódus
2
Mező
s
Protonok
Elektronok
Neutronok
4
4
5
Általános Tulajdonságok
Rendszám
4
Atomtömeg
9,012182
Tömegszám
9
Kategória
Alkáliföldfémek
Szín
Palaszürke
Radioaktivitás
Nem
A görög beryllos, elsápad szóból
Kristályrácstípus
Hexagonális
Története
1798-ban Louis-Nicolas Vauquelin fedezte fel a berillium oxidját a berill ásványban és a smaragdban.

1828-ban Friedrich Wöhler és Antoine Bussy egymástól függetlenül izolálta berillium-klorid és kálium reakciója során.

Az első gazdaságos előállítás kifejlesztése 1932-ben Alfred Stock és Hans Goldschmidt érdeme.
Elektronok száma héjanként
2, 2
Elektronkonfiguráció
[He] 2s2
Be
A természetben a berillium például a smaragdban fordul elő
Fizikai Tulajdonságok
Halmazállapot
Szilárd
Sűrűség
1,85 g/cm3
Olvadáspont
1560,15 K | 1287 °C | 2348,6 °F
Forráspont
2742,15 K | 2469 °C | 4476,2 °F
Olvadáshő
7,95 kJ/mol
Párolgáshő
297 kJ/mol
Fajlagos hőkapacitás
1,825 J/g·K
Gyakoriság a Földön
0,00019%
Gyakoriság az Univerzumban
1×10-7%
Tiszta
Kép forrása: Images-of-elements
Tiszta berilliumgyöngy 2,5 g
CAS-szám
7440-41-7
PubChem CID azonosító
5460467
Atomi Tulajdonságok
Atomsugár
112 pm
Kovalenssugár
96 pm
Elektronegativitás
1,57 (Pauling skálán)
Ionizációs energia
9,3227 eV
Atomtérfogat
4,9 cm3/mol
Hővezetési tényező
2,01 W/cm·K
Oxidációs állapotok
1, 2
Elektronaffinitás
-48 kJ/mol
Ionizációs energiák
899,5, 1757,1, 14848,7, 21006,6 kJ/mol
Felhasználás
A berilliumot az atomreaktorokban reflektorként és moderátorként egyaránt használják.

Használják még a könnyűfémötvözőként nagy sebességű repülők, űrhajók, műholdak, vezérelt rakéták vázszerkezetében.

A legtöbb fémmel ellentétben a berillium átengedi a röntgensugarakat, ezért a röntgendiagnosztikában alkalmazzák.
A berillium és sói mégezőek, ezért nagy elővigyázatossággal kell kezelni őket
Izotópok
Stabil izotópok
9Be
Instabil izotópok
5Be, 6Be, 7Be, 8Be, 10Be, 11Be, 12Be, 13Be, 14Be, 15Be, 16Be
Emissziós spektrum
380750 nm
A legerősebb látható emissziós vonalak.
Forrás: NIST Atomic Spectra Database.